Az Országgyűlés Mentelmi, összeférhetetlenségi és mandátumvizsgáló bizottsága

Bankcsapda Érdekvédelmi Civil Szervezet
/ egyesületi bejegyzése folyamatban /

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) vezetésének tevékenysége, illetve a végső hitelezői
szerepének aggályossága, összefüggésben a hazai devizahitelezéssel

Tisztelt Címzett !

A hazai devizahitelezés nagyságrendje azt eredményezte, hogy a 2008-ban bekövetkezett hazánkat is elérő pénzügyi világválság a hazai bankoknak likvidítási problémákat okozott.

A rendkívüli helyzet rendkívüli megoldásért kiálthatott, így hazánk az Európai Közösség támogatásáért folyamodott. /2008 november 4./
Nem lehet figyelmen kívül, hagyni azt a tényt, hogy Veres János korábbi pénzügyminiszter és Simor András jegybankelnök közösen írt levélben az IMF vezérének, közösségi támogatást kérve, ahol indoklásként szerepelt, hogy az intervenciós sáv eltörlése miatt a forint az egyirányú spekuláció áldozatává válhat, tény az, hogy 2008 február 26.-án a sáv eltörlése a jegybank és az Állam közös döntése volt.
A folyósítás feltételei között egyértelmű gazdasági kritériumok kerültek meghatározásra és elfogadásra, így a hazai pénzügyi szektor és annak felügyeleti szabályozása, továbbá a lakosság deviza kockázatainak a kezeléséről, rendezéséről szólt. Meglepőnek nevezhető, hogy a hazai illetékesek által adott tájékoztatás alapján ez hazánkban megvalósult.

I. Az MNB szerepe innentől kezdve meghatározóvá vált, itt kívánom megjegyezni azt, hogy a MNB jegybanktörvényben rögzített feladata között szerepel a rendszerszintű kockázatok megakadályozása, elemzése, kontrollálása. Álláspontom szerint az egyértelműen kedvezőtlennek nevezhető események egyik haszonélvezőjévé vált a magyar jegybank.
A jegybanki tevékenységet, befektetést, melyet a hazai jegybank alkalmazott az IMF egy vezető közgazdászának Jang Yung Lee 1997-ben megjelent pénzügyi tanulmánya a következőképpen nevezi :

„Eladta a hátát idegen devizában”

A tanulmány pontosan kitér arra, hogy ebben a tevékenységben benne van a helyzettel való visszaélhetőség, továbbá ez vonatkozik a kereskedelmi bankokra is, ahol ügyfeleik a szerződéses viszony alapján kiszolgáltatottá válhatnak, ezért a tanulmány erős és illetékességgel, hatáskörrel rendelkező felügyelet feltételéhez kötötte ezt a pénzügyi finanszírozási lehetőséget.

http://www.imf.org/external/pubs/ft/issues7/index.htm

II. A mérlegadatokból (csatolva) egyértelműen megállapítható, hogy a jegybank jelentős árfolyamnyereségre is szert tett. Ez abból adódik, hogy olyan befektetési pozícióban, illetve végső hitelezői szerepbe (Lender of Last Resort) került, ahol a forint erősödése számára veszteséget, míg a forint gyengülése nyereséget eredményez.

Ez az állapot csak adott devizákkal szemben áll fenn, ezért nem ellenérdekelt az Állami büdzsével, viszont ellenérdekelt állapot a hazai deviza tőke nyilvántartással és mértékadással rendelkező magyar lakossággal szemben.

http://www.breuerpress.com/2011/07/04/simor-a-jegybank-nem-nyeresegerdekelt-szervezet/

„Simor András leszögezte: a jegybank vesztesége egyúttal az állami
költségvetés nyeresége is. Így például a jegybank mérlegében a
forint erősödése az MNB-nek veszteséget, a gyengülés nyereséget
okoz, míg az állami költségvetés esetében ez pont fordítva van, a
forint erősödése a büdzsének kedvező – hívta fel a
figyelmet.
Rámutatott: ha a jegybanknak nyeresége van, azt a központi
költségvetés osztalékként elvonhatja, ha pedig vesztesége van, azt a
büdzsének meg kell térítenie a jegybanknak, erre azonban az elmúlt
10 évben nem került sor. A tavalyi veszteség miatt sem keletkezett a
költségvetésnek térítési kötelezettsége, mert arra fedezetet
nyújtott a jegybank eredménytartaléka – húzta alá Simor András.”

A MNB függetlensége megvalósul, ha személyi, intézményi és pénzügyi függetlenség egyidejűleg teljesül, de véleményem szerint a jegybanki befektetésnek a nagyságrendje kizárja a pénzügyi függetlenséget. A forint esetleges erősödése adott devizával szemben a jegybanki befektetés legnagyobb kockázati eleme, továbbá az is kockázatot jelent, hogy a hazai deviza hitelezési konstrukció törvényessége vitatható.

A jogalkotói mulasztás miatt, ennek hatósági felismerése, ellenőrzése és törvényi szabályozása elmaradt.

A jegybanki kockázatvállalás, állami kockázatvállalást is jelent. A befektetés veszteségessé válása állami kötelezettséget, helytállást jelentett volna. Az állami és a jegybanki érdekeknek ekkor és ebben mindenképpen találkozniuk kellett.

III. A hazai deviza hitelezés során kimutatható, hogy valós deviza kitettsége a bankoknak nincsen, továbbá tény, hogy az ügyfelekkel létrejött szerződéses viszony alapján kötelezettségük sem volt a források adott devizában (CHF,YEN) történő biztosítására, előállítására, tehát a nyilvántartásra került deviza nem kell megegyezzen a forrásként alkalmazott devizával. A bank - ügyfél konstrukció tulajdonképpen egy névleges tőkecserét alkalmazó kamatswap megállapodás.

A hitelezők, kereskedelmi bankok a kedvezőtlen árfolyam változás korlátlan felszámításával árfolyamnyereséget állítottak elő, értelemszerűen jogosulatlan nyereségről kell és lehet beszélni, mert egy álombéli állapot szerint az árfolyamok változatlansága esetén ezzel a haszonnal szerződéskötéskor sem számolhatott. A szerződéskötéskor a felek között létező értékegyensúly súlyosan felborult a korlátlan árfolyam változás megfizetésének a követelése miatt. Az árfolyam változás kockázatkezelésének a lehetősége hazánkban ismeretlen maradt a lakosság előtt, így mind a hitelezők, mind az ő refinanszírozásában résztvevő hazai jegybank az eredeti tőkeösszegek után élvezi az árfolyam kedvezőtlen alakulásának, ellenérdekeltségének az előnyeit. De az árfolyam alakulása csak egy a lakosságot érintő kedvezőtlen események közül…

A hazai kereskedelmi bankok vezetői rendre arra hivatkoznak, hogy anyabanki finanszírozásban részesülnek, továbbá arra, hogy valós frank forrásokkal biztosították hiteleinket. Ez nem felel meg a valóságnak, mert számos tanulmány szerint, melyek hivatalos adatszolgáltatáson alapulnak (MNB, PSZÁF) egyértelműen kijelenthető, hogy a források alkalmazása során, úgy kerülték a frankot mint ördög a tömjénfüstöt.

http://www.snb.ch/n/mmr/reference/sem_2008_09_22_background/source

Ez a svájci nemzeti bank vezető közgazdászai által készített tanulmány, egyértelműsíti a hazai állapotokat. Az elemzésnek a tárgya, hogy bankok gyakorlata a hitelek forrása terén eltérő volt az eurózónán belül és kívül. Az eurózónán belül valós frank és frank típusú pénzügyi instrumentumok vesznek részt, míg eurózónán kívül, mérlegen kívüli pénzügyi eszközöket alkalmaznak (swap). A tanulmány számos egyéb megállapítása is súlyos következtetések levonására ad okot.

IV. A bankok hivatkozása arra, hogy anyabankjaiktól kapják a forrásokat igaz, de magyarázatra szorul. A magyar jegybanknak a pénzügyi világválság ideje alatt, hazánk Európai Közösségi támogatásra szorultsága idején, jelentős deviza követelése keletkezett külföldi pénzintézetekkel szemben.

http://m.mno.hu/gazdasag/136-milliardos-nyereseget-termelt-az-mnb-1075795

A 9500 milliárd forintos külföldi követelésállomány mivel deviza szerkezetű, így a forint romlásának köszönhetően növekedni tudott.

Magyarázatra szorul, hogy a forrásokat akár árdrágítás céljából adják-e az anyabankoknak, vagy az anyabanki finanszírozás látszatának céljából, vagy mindkettő. A forrásoldal többszereplőssé tétele drágította a forrást, a forrásköltség emelkedését a hazai pénzügyi szektor továbbhárította. A hazai kereskedelmi bankok folyamatos végső hitelezői szerepkörben történő megsegítését, akár ilyen áron is takarni igyekeznek.

A jegybanki befektetés forrására egyértelműen az Európai Közösségtől kapott támogatás felhasználása, 20 milliárd euró szolgált. Az államadósságot növelő felhasználás során a lakosságtól jogtalanul eltagadták, elhallgatták a felhasználás valós céljait, eredményét, melyet végső soron az érintett lakosság fizet, illetve fizetne meg, ha tudna.

Simor András jegybankelnök közelmúltban történő gazdasági bizottság előtti meghallgatásán nemzetérdekről beszélt, nemzetérdekből való lenne a lakosság kárán, akár az emberek és családjaik halálba kergetése árán nyereséget előállítani ?

A hallgatás, titkolózás nem véletlen … közfelháborodáson túl számos következményt válthatna ki az igazság.

V. A jegybank a végső hitelezői szerepe során forrásokkal támogatta, megsegítette a likviditási gondokkal küszködő pénzintézeteket, de ez a funkció nem ingyenes és nem kedvező kamatokkal biztosítja a rendelkezésére álló forrásait. A likviditási problémák a teljes hazai pénzügyi szektorral szemben merültek fel, így a teljes szektort ilyen forrásokkal kellett ellátni. Ilyenkor úgynevezett büntetőkamatokat szükséges alkalmazni, mert a végső hitelhez jutás lehetősége felelőtlen kockázatvállalásra ösztönözheti a bankokat. A hazai kereskedelmi bankok által felszámított kamat, összehasonlíthatatlanná vált a deviza konstrukció eredeti, kezdeti kamat mértékével (saját esetemben : 4,49 % -ról, 9,1 % -ig emelkedett /CHF/).

Nem történt más, mint a büntetőkamatok költségei is továbbhárításra kerültek a kiszolgáltatott szerződési viszonyban álló ügyfelek felé… az ok okozatott idézett elő, tömeges bedőléseket eredményezett a hazai kamat és árfolyam felszámítási, elszámolási gyakorlat.

Azért elgondolkodtató, mely ügyfél és bank közötti szerződéses viszonyban, hol lett szerepeltetve az ok listában (kúriai állásfoglalásban részletezett), hogy ha a hitelező a forrást csak büntetőkamatok megfizetése árán képes csak előállítani, azt jogosult az ügyfélre továbbhárítani.

A kialakult végső hitelezői szerep önmagában igazolása a bankok felelőtlen, az alapvető prudenciális szabályokat figyelmen kívül hagyó károkozó magatartásának.

VI. Közismert, hogy egyes érdekvédők, jogvédők és jogászok megengedően nyilatkoznak arról, hogy a felvett összeget vissza kell fizetni, de arról nem nyilatkoznak, hogy a károkozónak az okozott kárt meg kell téríteni. Az okozott kár az egyénnek és a társdalomnak jóval nagyobb is lehet, mint a felvett és/vagy nyilvántartott tartozás aktuális összege.

Az ingó és ingatlanpiac egyszerre omlott össze, mert a lakosság érintett része ügyfélcsoportot alkot (felügyeleti feladat, hatáskör lett volna ennek észlelése, korlátok közé szorítása) mivel azonos kockázati elemet (árfolyamkockázat) állítottak elő számukra, lényegében azonos konstrukcióban, továbbá ugyanazt a fedezeti elemet (ingatlan, gépjármű) ajánlották fel hitelezőiknek. A konstrukciótól függetlenül (türelmi idős, elő takarékossággal vagy biztosítással kombinált) a nyilvántartott deviza tőketartozás forint ellenértéke nőtt.

A következmények a fogyasztáscsökkenésben is megjelentek, hiszen a lakosság fogyasztás helyett sokáig fenyegetőző, zaklató uzsorásainak teljesített a fizetőképessége határáig. Az állami pénzügyi fogyasztóvédelmi hatóságai nem funkcionáltak, így a lakosság jóhiszeműen teljesített, de védtelenül és korlátlanul. Az ügyfelek egyénként kerültek szembe az egységes pénzügyi szektorral és annak gyakorlatával, ameddig a különböző érdekvédelmi szervezetek, csoportosulások meg nem jelentek.

A témában szakirányú ismeretekkel rendelkező, elemzéseket végző és az ismereteket szerző személyek megállapításai szerint nem kölcsön vagy hitel ügylet jött létre bank – ügyfél között, mert ahol kockázatok, nyereség, veszteség és adófizetési lehetőség állhat elő ott befektetési típusú szolgáltatás jött létre. Ez megalapozza a bankok kártérítési felelősségét, mert törvényt sértettek és helytelen gyakorlatot alkalmaztak. A szerződéskötést és annak szempontjait, feltételeit részben a befektetési szolgáltatási tevékenységről (Bszt.) szóló törvény előírásai szerint kellett volna végeznie.

VII. A közelmúltban a mentelmi bizottság is feszegette, vizsgálta a jegybank
elnöknek a vagyongyarapodását, egészen pontosan a nyilvános cikkekben is megjelent hírek szerint 200 millió forintos növekedésre keresték a magyarázatot. A korábban 1,3 milliárd forintos befektetés, miként tudott növekedni 1,5 milliárd forintra. / információim szerint 2009-ben még csak 900 milliós befektetése volt /

A bizottság vizsgálta-e azt, hogy a jegybank elnöknek esetlegesen olyan deviza befektetése van, mely esetben a deviza tőke állandósága mellett a forint ellenérték nő, akkor árfolyamnyereség keletkezik. A forint gyengülésre épülő befektetési portfoliót, ha a befektető közvetve vagy közvetlenül a magyar jegybank elnöke is, állampolgárként kifogásolhatónak tartom. (bennfentes információ lehetősége)

A svájci jegybank elnöknek a felesége folytatott hasonlóan kifogásolható tevékenységet, befektetést mely a keresztárfolyamok változása révén árfolyamnyereséget eredményezett számára. A bennfentesség eshetősége miatt, a svájci jegybank elnöke lemondott, az ügyben eljárás van folyamatban.

A vezetett, irányított MNB intézménye számára a kialakított befektetési forma egyértelműen a forint gyengülés esetén keletkező árfolyamnyereségre épített, akkor akár a saját vagy befektetései cégei révén, akár magánvagyonából is kialakíthatta ezt a pozíciót a jegybank elnök.

Kérem a Tisztelt Bizottságtól, hogy az általam leírt tájékoztatás alapján kezdeményezzen vizsgálatot, illetve döntésével segítse elő (mentelmi jog felfüggesztés) az illetékes hatóságok együttműködésével a Magyar Nemzeti Bank tevékenységével és irányításával kapcsolatban a különböző hatóságok vizsgálatát.

Amennyiben lehetőség nyílik rá a hazai deviza hitelezés lehetséges megoldásainak a kidolgozásában segítségünket felajánljuk, mely az érintett személyekkel való széles körű kapcsolattartáson és valós teherbíró képességüknek a tudatában, valamint a helyzet valós ismeretén alapszik.

Tisztelettel :
Falus Zsolt Ferenc

Bp. 2012 október 24.

A felügyelőbizottság 2011-10/III. sz. határozata :


Simor András MNB elnök két társaságban való tulajdonosi működése megelőzte a jelenlegi FB megalakulását. A szerepvállalás kérdése az Országgyűlés Számvevőszéki és költségvetési bizottsága 2011. július 4-én lefolytatott vitáján újra előkerült. A felügyelőbizottság a kért dokumentumokat "nem" kapta meg. Ezután a felügyelőbizottság 2011-10/III. számon határozatot hozott Simor András összeférhetetlenségéről:
 
Az MNB FB álláspontja szerint Simor András, az MNB elnökének a Simor Pénzügyi Tanácsadó Kft., valamint a Trevisol Management Service Ltd-ben fennállt, illetve fennálló tulajdonrésze AGGÁLYOS, ÖSSZEFÉRHETETLEN lehet a jegybanki döntéshozói tevékenységgel.

Bankcsapda kérdése : Mi ennek a következménye ?

Falus Zsolt Ferenc